2011. szeptember 27., kedd

Nem tudom legyőzni...

Először is, bocsi, hogy ilyen sok kihagyásom volt! tényleg bocsi, de nem volt miről írnom4 aztán, találtam egy témát, amit Joda (blogját megtekinthetitek az Olvasnivaló menü alatt!) barátnőm is elővett már.
A Fóbiák
Nem tudom, hogy miért nagy betűvel, nem tudom, hogy mi az oka, de nagy betűvel. Mert vannak emberek (nem is kevesen) akiknek az egész életét ez határozza meg- Például nem tud vállalni egy munkát, mert a társa egy kopasz ember! (nem röhögni, van ilyen!van pl. olyan is, hogy 666-os számtól való félelem is!) Az én esetemben a pókoktól való fóbiás félelem van jelen azaz a Arachnophobia. Borzalmas, leírhatatlan rettegés. Én egyszerűen már nem tudom legyőzni, mert mostanában már akkor pánikba esem, ha egy képre ránézek, vagy egy mini méretű kis apróság mászik a falamon. Kicsikét eldurvult. Ez az egész valószínűleg akkor kezdődött, amikor a kedvenc plüssöm (ami nem mellesleg egy óriási csirke volt a sarokban) mellől valami "szépséges", nagy, szőrös példány mászott elő. Sírógörcsöt kaptam, felugrottam a kanapéra, és visítoztam.Végül a bébiszitter (no comment) megfogta, és kitette az udvarra, szó se szó, hetekig ki nem léptem.Röviden összefoglalva ez a lényeg, az én esetemben. De aki csak akkor fél, ha az említett "cukiság" rajta mászik, az egy könnyebb verzió. Szóval, akárkinek van akármilyen fóbiája, sok sikert kívánok hozzá! :)
( és a pókfóbiásoknak sok szerencsét 7. évfolyam, általános, biológiához, Amazonas környék, most tanuljuk)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése